NATUR TANYA® PARAJDI SÓ (SZÉKELY SÓ)
Kézzel bányászott, aprított és őrölt erdélyi só, sütéshez-főzéshez, sófürdőhöz. Erdély mintegy 20 millió éves, szennyeződésmentes területéről, a parajdi sóbányából származó adalékanyagmentes, székely sót ma is hagyományosan fémszerszám nélkül, faékkel bányásszák a sóvágók, majd őrlésre kerül. A parajdi só szürke színét a benne található iszapnak köszönheti, melyet, szemben más természetes sókkal, a székely sóból nem vonnak ki.
VEGÁN, PALEO
GLUTÉNMENTES
GMO-MENTES
VEGYSZER-, ÉS ADALÉKANYAG MENTES (CSOMÓSODÁS GÁTLÓ NÉLKÜL)
NEM TARTALMAZ SZÍNEZÉKET
NEM FINOMÍTOTT, KÉMIAI TISZTÍTÁS NÉLKÜL KERÜL FELDOLGOZÁSRA
ALKALMAS TENGERI SÓ ÉS FINOMÍTOTT SÓ KIVÁLTÁSÁRA
Sóbányája nem csak egzotikus országoknak lehet
SÓBÁNYÁJA NEM CSAK A TÁVOLI EGZOTIKUS ORSZÁGOKNAK LEHET
Tőlünk nem is olyan messze (szívünkhöz mindenképp közel), épp Erdélyben, Parajdon található Európa egyik legnagyobb, legkiválóbb, magas ásványi anyag tartalommal rendelkező só tartaléka.
A PARAJDI SÓ TÖRTÉNETE
A parajdi sóbánya az erdélyi Parajdon található, Európa egyik legnagyobb sótartaléka. Az Erdélyi-medence, a kréta időszak végén és a paleogén korszak elején kezdődött folyamatos süllyedés révén keletkezett, mialatt a szomszédos Kárpát-hegylánc felgyűrődött. Ebben a mélyedésben alakult ki egy sekély beltenger. A medence állandó süllyedése, egy kb. 5000 m vastag üledékes rétegösszlet kialakulását eredményezte.
Az erdélyi só - és ezen belül a parajdi sóredő - keletkezése az alsó-bádeni geológiai korra vezethető vissza ezelőtt kb. 20- 22 millió évre. Ekkor a sekély beltenger elzáródott az ősi, közép-európai Tethys-től (az alpi-kárpáti hegylánc kiemelkedése miatt), és az erős párolgás következtében kicsapódott sórétegek lerakódtak a közben egyre süllyedő medencébe.
Az ezt követő geológiai korok üledékei rárakódtak ezekre a sórétegekre, és nyomásuk hatására a só, mint valamilyen lassú folyású, sűrű állagú folyadék, az Erdélyi-medence peremei felé nyomult. A sónak, környezeténél kisebb fajsúlya is elősegítette a mozgását.
TUDNUNK KELL, HOGY A SÓ, A GLECCSERJÉGHEZ HASONLÓAN, BIZONYOS ESETEKBEN (NAGY NYOMÁSKÖRNYEZETBEN ÉS MAGASABB HŐMÉRSÉKLETEN) FOLYADÉKKÉNT VISELKEDIK. A FELFELE TORLÓDÓ SÓREDŐ KÖZEPE GYORSABBAN “FOLYT”, MINT A SZÉLEI, EZEKET A VELE ÉRINTKEZŐ, SZOMSZÉDOS RÉTEGEKKEL VALÓ SÚRLÓDÁS LASSÍTOTTA, A PLASZTIKUS SÓRÉTEGEK ÖSSZETÖMÖRÜLTEK A HATALMAS ERŐK HATÁSÁRA, ÉS A MEGLÉVŐ GYŰRŐDÉSES TÖRÉSVONALAK, VETŐK MENTÉN FELFELE NYOMULTAK, ROPPANT SÓTÖMZSÖK, SÓ-GYÜREMKEDÉSEK ÉS SÓREDŐK FORMÁJÁBAN.
A SÓBÁNYÁSZAT A RÓMAI KORIG NYÚLIK VISSZA
Az első hiteles írásos emlék 1405-ben említi a parajdi sóbányászatot, és ettől az évszázadtól kezdve a parajdi sót „székely sónak”, a tájegységet pedig „Sóvidéknek” nevezték.
A föld alatti sóbányászat 1762-ben kezdődött, amikor megnyitották a harang alakú József-bányát. A bányászat egyedülálló volt a maga nemében, és ez az ókortól kezdve gyakorlatban lehetett. Nem használtak vaséket vagy pörölyöket, faékkel bányászták az „alaksót”. A 19.századtól kezdve több rész került megnyitásra, és 1960-tól föld alatti gyógykezelésre is lehetőség van a bányában.
A KÜLÖNLEGES PARAJDI SÓ
A világon számos különleges só található, a parajdi só méltán kerül ebbe a csoportba. Legalább 97%-a nátrium-klorid, emellett számos ásványi anyagot tartalmaz. Szürke színét a benne található természetes iszapnak köszönheti. Íze sósabb és lágyabb, mint a konyhasónak, ezért kiválóan alkalmas ételek ízesítésére, illetve sófürdőhöz.
Többféle elnevezése ismert: Parajdi só, Székely só, Erdélyi só.
100% természetes parajdi só.
